az Irókéz gyűjtemény tárlatvezetésén sajnálattal kellett tudomásul vennem, hogy a fekete bárányunk eltűnt. nem fogadta be a nyáj. vajon mi lett vele? hol van most? aki tudja, írja meg.

köszönjük a szűnni nem akaró érdeklődést! a bakisrovar él és virul, számos érdekes dologgal foglalatoskodik, csak a blogbejegyzésekkel maradtunk el csöppet. viszont új év, új lendület: jöjjön is hát az idei első művészethuliganizmus, melynek színtere a Magyar Nemzeti…

az első valamirevaló ránk mutató külső link egy fluxusgyűjteményben szerepel megemlékezve a művészethuligánkodásunkról zárójelben. cserébe most mi is visszalinkelünk. (http://learning-machine.blogspot.com)

Bojtor Vera, Molnár Olga, Róth Anikó, Rózsa Ferkó Károly közös kiállítása megnyitóján a nagybőgőző Póta György kíséretében szórakoztattuk a megjelenteket. Olga nehezményezte, hogy az ő fala elé helyezkedtünk először, úgyhogy amint alkalom nyílt rá elfoglaltuk a…

Cocorosie koncert előtt beugrottunk a pincében lévő kiállításra. a padló fekete papírral volt lefedve, az elszórt krétákból arra következtettünk, hogy fel vagyunk hatalmazva az önreklámra is. arra, hogy jobban kibontakozzunk, nem volt idő, de azért szépen a paravánra rajzolt…

miután meghallgattuk Milan Knizak előadását, megnéztük, hogy megvannak-e még a három hete a kiállításra becsempészett ping-pong labdáink. megvoltak. mi a labdák felét a tartón kívül hagytuk, az ütők mellett. most mind bele volt téve a labdatartóba, ami arra utal, hogy valaki…

Karva nemigen ért rá, mert Dió értékelését hallgatta a koncertről, de azért a követelőző tömegnek eleget téve a Vissza formáció színpara állt ismét. (fotó: Czitrom Ádám)

online művészethuligánkodás. (kattints a képre) a "Te jó ég, de besötétedett" című kép bakis rovar változatán többféle Radák Eszter motívum közül választhatunk tapétának. köztük van az eredeti is (nem árulom el, hogy melyik…

a fluxus kiállítás legmókásabb bemutatott tárgya egy átalakított pingpongfelszerelés volt. az asztal egyik térfelén egy nagy lyuk tátongott, a másik térfél lapos felülete pedig meg volt törve, mintha félbe hajtották volna (ld. a képen). az ütőket is átformálták: volt lyukas,…

a már hagyományosnak tekinthető Manökken Proletarz utáni fellépés most sem maradhatott el, bár előbb a "szőrös lábak éjszakája" díjazottjait kellett kiválasztani. végülis minden résztvevő nyert. Béla, a Szóda zenekar énekese a nyeremény mapezbugyit pörgetve szállt…

a könyvfesztiválon a bookline (zöld, rózsaszín, sárga, kék) színeiben léptünk fel. a központban elhelyezkedő stand kis színpadi résszel is bírt, azt vettük a birtokunkba. a mozgalmas előadás hamar felkeltette a látogatók és a fotósok érdeklődését, hirtelen kisebb tömeg…

a már nevében is rejtélyes "Culture States - A modern életre alkalmazott művészetek és technikák kiállítása" művészethuligánkodásra inspirált minket. a kiállítás fekete-fehér képrejtvényszerű ábrái, térképei, szójátékai nyomán mi egy kis quiz-füzetecskét…

Karafiáth Orsolya: A Maffia-klub című első regénye könybemutatóján a botozás és művészethuliganizmus egybeért. Pauer Gyula képeit vetítették a falra két kifüggesztett ponyva közé. a vetített fotókon - a ponyvákon lévő nyomatokhoz hasonlóan - Orsi látható különféle…

mi is rendeztünk fluxus-koncertet. ülve.

a kikényszerített szerelmi vallomásokról készült videókhoz nem fértünk oda, így hát művészethuligánkodtunk helyette: Juca ötlete volt, hogy dobáljunk szív alakú cukorkákat a dekoráló rózsák vázájába. így tettünk.

mindhárom kiállító művészt megtiszteltük azzal, hogy a képük előtt botoztunk. lenyűgöztük a kiskorú nézőket és ráijesztettünk Virág Juditra, aki a korábban minket fényképező Jucától és a kiállító nővérétől érdeklődött, hogy nem probléma-e, hogy a festmények…

a kiállított kék-zöld festmények arra ösztönöztek minket, hogy elkészítsük a Bullet Shih-színezőket - két ajándékceruzával (kék és zöld színekben). a limitált példányszámban terjesztett színező a művész egyik képeslap nagyságú képének körvonalait ábrázolja a…

hagyományos koncert utáni színpadmegszállás, ezúttal az (össze-)vissza teljes leányságával (Karva még a fellépőruhájában). a lelkes és önkéntes fotósunk a zenekar énekesnője volt. (fotó: Kerekes Sugárka)

ha már kész lenne a bakis névjegyünk-matricánk, akkor az olyan érdeklődőknek, mint a mai srác, aki állítása szerint már többször látott minket, de nem igazán érti, hogy mit csinálunk, hosszas magyarázat helyett megadhatnánk egy mozdulattal a blog elérhetőségét. most inkább…

itt már többen ismerősként üdvözöltek minket, emlékeztek ránk és érdeklődtek, hogy most is botozunk-e, úgyhogy nem volt mit tenni.

a hosszúra nyúlt megnyitó után egy lépcső tetején botoztunk, ami szinte színpadi magasságba helyezett minket. egy középkorú úr élénken érdeklődött a tevékenységünk iránt, kérdésekkel ostromolt minket a fellépés folyamán. a bartók32-es írásban megemlített néni pedig…

megnyitó helyett Sasha Pirker kő-papír-ollóra emlékeztető videójával játszottunk, amit a kirakatban vetítettek. szerintem nyertünk.

már csak a pogácsa- és borosztásra értünk oda, a ceremoniális felvezetést mi pótoltuk/folytattuk a magunk módján, persze nem megtagadva magunktól a fogyasztást se. a vendégkönyves bejegyzés szaggatott vonalkái igazából nem a kiállításra reflektálnak, hanem az emailes…

egyszerre érkeztünk a művésznővel, közösen csöngettünk fel a kaputelefonon. akkor még nem tudtuk, hogy ő az, de a képekről nyomban kiderült. a galéria először az ürességtől kongott, aztán meg a botozástól. talán az egyik külföldi szervező volt, aki kedvesen érdeklődött,…

már a koncert előtt is botoztunk, illetve Karva próbálgatta az új diabolóját. ez jó ismerkedési alapnak bizonyult: Zsolesz remek képeket készített rólunk (a vissza-formáció óriáspéromját is lekapta a koncert alatt!), majd egy diabolózsinórral is meglepte Karvát (ennek…